Hogyan érezd a bizalmat?

 Érdekes

             világba csöppentem bele. Talán nem is akartam? Ki tudja, majd az évek múlásával elválik hogy miért jöttem ide. Azt hiszem már jó úton haladok afelé hogy ráébredjek, mik a saját magam állította korlátok.
   Egy biztos, a bizalom nem egy könnyen megszerezhető érzés és én sem adom könnyen. Talán könnyedebbnek kellene lennem? Viszont ki szereti azt ha naivnak tartják? Úgy vélem, senki így én sem, azaz... Én nem tartom naiv dolognak azt hogy szeretnék bízni az emberekben, a becsületességükben. A bizalom kezdeti gyökerei így élnek bennem de mindig ott a vészfék hogy jobb ha megállok mielőtt teljesen megnyílok valaki előtt. Nem biztos hogy ez így jó, viszont így nem szerzek mély sebeket. Azt hiszem a szívem már így is tele van hegekkel.
  Igen, úgy vélem ez az egyik feladatom hogy ne bújjak be a csigaházamba ha tudom hogy képes vagyok bízni.
A többi ember szemében is sokszor látom a bizonytalanságot a bizalom hiányát. Sokszor találkozom olyan tekintetekkel amelyek azt sugallják, hogy kutatni próbálnak a lelkemben hogy vajon megbízható ember vagyok-e.
   Természetesen olyan is előfordult hogy a becsületességem megkérdőjelezték. Volt hogy megbántódtam, de igaz ki láthat a lelkem bugyrainak legmélyére, senki sem ismerheti egy idegen jelenlétében a jó vagy rossz szándékot. Még egy barát is félreérthet, éppen ezért ... szemléletváltás. Próbálom felülvizsgálni mindig hogy mi és miért történt, próbálok rálátni a másik ember nézőpontjából is az eseményekre. Könnyebb így elviselni ha valami nem éppen úgy sikerül ahogy elterveztük és könnyebb így túllépni egy kapcsolaton is ha nem éppen úgy alakultak az érzelmek ahogy mi elgondoltuk.
   Bizalom. Csak egy aprócska szó, de hatalmas energiával bír a jelenléte. Megalapoz és biztonságot ad bármikor. Igyekszem nagyon hogy én saját magam is elnyerjem a magam bizalmát, mert bennem sincs ez mindig meg akkor hogy is várhatnám el mástól hogy ha a szemeimbe néz, egy őszinte embert láthasson. Próbálkozom... Gyenge szónak tűnik, de ez is egy lépés az utamon...