A türelmetlenségem ...
világhírű lenne, ha hagynám megmutatni.
Szeretem magam belülről emészteni és magamban levonni a
következtetéseket. A legtöbbször rosszul de azért nem egyszer van
igazság is e mögött a negatív tulajdonság mögött.
Szeretném ezt is
magam mögött hagyni ezt. Hogy lehet megtanulni türelmesnek lenni? Hogy
lehet magam lecsitítani, mikor azt érzem hogy hiába várok és várok, nem
kapok választ. Mennyi az annyi ami miután már megbocsátható ha elfogy a
türelem? Nem akarok mindig rossz következtetéseket levonni ha megint a
türelem játék csapdájába kerülök.
Epilógus: Változik az ember? Képes rá? Pár év távlatából, azt kell mondanom hogy igen. Jó tanulópálya ez az élet. A szavaimat még egyszer átolvasva szinte késztetést érzek arra hogy hátba veregessem magam. Bár még mindig vannak hiányosságok, mert érzem a jó és a rossz örökös harcát itt, legbelül, de változom és ez jó érzéssel tölt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése